Sörfesztivál télen-nyáron

Európa legnagyobb sörfesztiválja, az Oktoberfest sörimádók tömegeit vonzza évről-évre a bajor fővárosba. Kinek-kinek mást és mást jelent a sör: szabadságot, kiteljesedést, erőt , fiatalságot, sikert, ahogy a reklámok sugallják, vagy csak egyszerűen alkoholt, ami módosult tudatállapotba juttatja. A nagy sörivó nemzetek számára az életük elválaszthatatlan része, nehezen tudnák elképzelni akár csak egy napjukat is nélküle. Angliában a gyári munkások ugyanúgy, mint a londoni City öltönyös dolgozói, munka után kedvenc pub-jukba térnek be egy (két-három, stb.) sörre.

A bajoroknál a sörnek kultúrája van, persze jó söreik is vannak hozzá. Az Oktoberfest a bajor sörmarketing zászlóshajója, elképesztő mennyiségű sör és sörkorcsolya fogy el a sörünnep idején (átlag 60000 hektoliter)  Münchenről pedig az embernek a focicsapata és a BMW mellett leginkább a sör jut az eszébe. A nagy sörünnep leginkább óriási népünnepély tömeggel, tolongással, sramlizenével és dirndlivel, borsos árakkal és zsúfoltsággal. Aki nem szereti az ilyen tömegrendezvényeket, ne szomorkodjon, bármelyik évszakban érdemes Münchenbe látogatni, jó sör mindig van! Itt van mindjárt a május, a spárga és a Maibock ideje. Bajorországban a spárga nagy kedvenc, májusban a belvárosi piac, a Viktualienmarkt (igen, a belváros közepén egy nagyon jó kis piac működik) szinte minden standja fehérlik a spárgától. A legtöbb sörfőzde ilyenkor értékesíti különleges májusi sörét, ami leginkább félbarna sörkülönlegesség és nagyon finom!

Hol is érdemes kezdeni az ismerkedést a müncheni sörkultúrával? Ez a hely nem lehet más, mint a patinás királyi sörfőzde, a Hofbräuhaus. Saját tesztelés alapján bármelyik sörük jó szívvel ajánlható, személyes kedvencem a Münchner Kindl búzasör lett. Sajnos az ott töltött idővel arányosan csökkent számomra a vonzereje, ugyanis a sörház egy egész évben működő mini Októberfest. Állandóan tele van turistákkal, nehéz asztalt kapni, zsúfolt és zajos, a felszolgálók hajszoltak és mogorvák, de a gyönyörű épület és a kiváló sörök miatt mégsem szabad kihagyni. Nekem jobban bejött a szomszéd utcában (Münzstrasse) az Augustiner-Bräu, a 14. században szerzetesek által alapított sörfőzde sörözője. Este persze ez is zsúfolt, mint minden belvárosi söröző Münchenben, de napközben nagyon kellemes, hangulatos hely, a söreik pedig fantasztikusak. Ott van aztán a Löwenbräu, a Spaten, a Paulaner, de sorolhatnánk tovább, csak idő és persze pénztárca kérdése, hogy megismerhesd az összes bajor sört!

A sörivás közti szünetekben azért érdemes megnézni a város nevezetességeit is: a belvárosban a városháza, a királyi palota, számos szép templom és a Deutsches Museum mindenképpen kihagyhatatlan élményt jelent. Főként azon elenyésző kisebbség számára, aki nem szereti a sört.

Lehet csapolni fiúk!

Massa Múzeum és Fazola-kohó Miskolc-Újmassán

Miskolc-Újmassa két dologról is nevezetes és mindkettő az egykor szebb napokat megélt kohászathoz kötődik. Itt található a Fazola-kohó (ismertebb, bár téves elnevezéssel Őskohó), ami egy faszénnel fűtött 19. századi nagyolvasztó, melyben vasércből állítottak elő nyersvasat. Szögletes, jellegzetes formájú tömbje kedvelt fotótéma a turisták és a házasulók körében. Az egyedülálló ipari műemlék épülethez hasonló Magyarországon máshol nem maradt fenn, és a környező országokban is csak néhány látható. Előterében fut a Lillafüredi Állami Erdei Vasút garadnai vonala, így a kohó a kisvonaton utazva is megragadja az ember tekintetét.

Másik különlegessége a vízikerekes kovácsműhely (hámor), mely kivételes alkalmakkor, mint amilyen az évente megrendezett Fazola Fesztivál, még mindig képes a tüzes vas alakítására. Ilyenkor cseng-bong az egész környék, és a nagykalapács ütései alatt a vörösen izzó vasdarab engedelmeskedik a kovácsmester akaratának. Az év nagy részében persze pihen a műhely, de mindenképpen érdemes megváltani a múzeumi belépőjegyet, hogy közelebbről is megszemlélhessük az épület belsejét. Itt mindent meg is lehet fogni, ki lehet próbálni üllőpengetést kalapáccsal, a hatalmas köszörűkő megforgatása pedig kiválóan átmozgatja a vállizmokat.

A Massa Múzeum épülete úgy néz ki, mint egy régi munkás lakóház, az ember azt várja, mikor lép ki belőle egy korabeli kohász, hogy munkába induljon. Kiállításában a gyár történetén kívül nagyon szép öntött és kovácsolt használati és dísztárgyak, valamint az elkészítésükhöz szükséges szerszámok láthatóak. A kohó régi tervrajzait egykori céhes mesterek bütykös keze rajzolta, elképesztő mire voltak képesek számítógépes tervező programok nélkül!

A Garadna-patak medre a gyerekek (és játékosabb felnőttek) kedvelt játszótere, színes kohósalakokat lehet benne találni, és a szerencsésebbek pisztrángokat is megfigyelhetnek. A patak és a közút túloldalán fekvő elkerített terület nagy méretű kohászati és bányagépek otthona, és jóllehet műtárgyakról van szó, a múzeum munkatársai nem szólnak rá a gyerekekre, ha némelyikre felkapaszkodnak.

Ha megéhezel, akkor se csüggedj, a kohó közelében található a pisztrángtelep, melynek halsütödéje tavasztól őszig frissen sütött pisztránggal várja a vendégeket.

Hová utazzunk télen I. Miskolci Kocsonyafesztivál

A tél a hó szerelmeseinek és a téli sportok kedvelőinek az igazi évszaka. Ők ilyenkor utaznak aktívan kikapcsolódni, „nyaralni”, azonban sokan mások is ilyenkor tudnak szabadságot kivenni és felmerül a kérdés: menni, de hová? Az elmúlt években a wellness szolgáltatások (bárki bármit is ért alatta) hatalmas dömpingje árasztotta el a kínálati oldalt, a különféle csomagokban vagy önállóan kínált pihentető ajánlatok napjainkban is úthengerként gyűrik maguk alá a jóval szerényebb speciális turisztikai kínálatot.

Ez nem föltétlen baj, hiszen a wellness szolgáltatások jól kombinálhatók más programokkal, például a téli fesztiválokkal. A klasszikus karácsonyi vásárok időszakát követik a főként vidéki gasztronómiai fesztiválok, melyek zömmel a disznóvágáshoz és a sertések különféle alkatrészeinek feldolgozásához és elfogyasztásához kapcsolódnak.

Üdítő színfolt a nyárinál jóval szerényebb választékú téli fesztiválok sorában a helyi legendás történeten alapuló Miskolci Kocsonyafesztivál. A történet még a 19. században játszódik, amikor is - csak a többféle változatban fennmaradt történet alapelemeit említve – egy miskolci vendégfogadóban olyan kocsonyát tálaltak fel a vendégnek, ami ijedten pislogott, ugyanis a lehűtésre hideg helyre helyezett tányér kocsonyába beleugrott és beledermedt egy béka. Az ismeretlen béka az elmúlt évtizedben valóságos hőssé magasztosult Miskolcon, hiszen története ma jóval több, mint legenda: a szervezők és támogatók segítségével több napos rendezvénysorozattá, az ország legnagyobb téli fesztiváljává vált. A szovjet háborús film hősével ellentétben, akinek legnagyobb problémája miközben a németek Moszkvát ostromolják, hogy elvesztette a párttagkönyvét, a legendás béka nem a kocsonyából való kikecmergéssel bajlódik, hanem jól érzi magát benne, sőt pár napra az egész várost kocsonyába borítja.

Jóllehet a béka nem tudja egyedül kihúzni a várost a köré dermedt problémák kocsonyájából, a fesztivál sok szempontból jelentős esemény Miskolc életében. Megtelnek a város szállodái, több tízezer turista és résztvevő érkezik, a belváros pedig zsúfolt nyüzsgéssel jelzi a fesztivál kezdetét. A Kocsonyafesztivál helyszínein a gasztronómiai kínálat a legfőbb vonzerő: a hagyományos és különleges kocsonyák mellett minden kapható, ami szem-szájnak ingere. Túlnyomórészt a minőségi, kézműves élelmiszereket árusító kisvállalkozások mutatják meg ilyenkor értékeiket, az ember azt sem tudja, merre induljon, mert minden irányból finom illatok és ínycsiklandó falatok csábítják. Több helyszínen zajlanak kulturális programok (koncertek, kiállítások), sport és egyéb érdekességek, gyerekfoglalkozások és a forgatagban mindenfelé vásári mutatványosok szórakoztatják a közönséget.

Miskolc belvárosa a középkor óta a vásárok színtere volt, a fesztivál ideje alatt újra megtelnek árusokkal az utcák. Ruhaneműtől az ajándéktárgyakig mindenféle portékát kínálnak, itt azonban már nagyobb a szórás minőségben a díjazott népművészettől a kínai giccsig. Az utcákon sétálva (néha bizony sodródva a tömeggel) különös hangulat lesz úrrá az emberen. A legtöbben a sorban állások dacára is vidámak, jókedvűen nevetnek egymásra és a hangulat nem (csupán) az elfogyasztott melegítő italoknak köszönhető. Úgy érzem, hiányzik az embereknek a megfelelő hely és alkalom, hogy kötetlenül együtt lehessenek, kiszabadulva a hétköznapok szürkeségéből. A Kocsonyafesztivál idején megtörténik valami kis csoda azzal, aki hagyja magát elvarázsolni a forgatag hangulatától. Ahogyan egy tősgyökeres miskolci megfogalmazta: lehetne minden hónapban egy Kocsonyafesztivál!

Az idei fesztivál programja: http://www.kocsonyafesztival.hu/