Cornetto con gelato

Mi is rejlik e szép, dallamos nevű olasz kifejezés mögött? Több ismerősöm egyöntetű véleménye szerint ez egy gasztrohorror, merénylet az ízlelőbimbók és a fagylaltozás nemes hagyományai ellen. Az olaszok azonban, akiket azért nem igazán lehet figyelmen kívül hagyni, ha fagyiról van szó, kissé másként gondolják. Stefano barátom mesélt először e finomságról, mint nagy személyes kedvencéről, és megígértette velem, ha lehetőségem nyílik rá, akkor megkóstolom. Én általában nyitott vagyok az új ízekre, főként ha az adott étel összetevőit külön-külön kedvelem. Egy olasz kisváros bárjában történt meg a mustra: míg családom többi tagja hitetlenkedő pillantásokat lövellt felém, én az elégedettség hangjait hallatva tömtem magamba az édességet. 

Hozzávalók:
1 db. croissant (cornetto) ketté vágva
kb. 2 db rendes magyar gombócnak megfelelő mennyiségű fagylalt
1 db. tűzről pattant pultos hölgy, aki nem hajlandó addig kiszolgálni, amíg az ízben megfelelő fagylaltot ki nem választod
megfelelő védőfelszerelés, vagy a fagyival harmonizáló színű ruházat

A végeredmény a fotón látható étcsokoládé ízű fagylalttal megtöltött pékáru, és a kiváló ízharmónia. A hitetlenkedők persze nyilván azt firtatják, hogy lehet ezt megenni, de tapasztalatom szerint semmivel sem bonyolultabb feladat, mint egy rendesen megtöltött hamburgert magunkba gyűrni. Érzékeny fogazatúaknak persze nem árt az óvatosság!

Jóllehet az összetevők birtokában otthon is könnyen előállítható, dolgozik bennem a kisördög, hogy egy kettévágott croissant-al felszerelve betérjek kedvenc fagyizómba zavarba hozni a pultos lányokat...